FANDOM


A magyar oltásellenes mozgalom - élükön Labant Csabával - előszeretettel hivetkozik az Emberjogi és az Ovideói Egyezményre, melyek tiltják az invazív orvosi beavatkozást (pl. oltást), ha a páciens nem egyezett bele. Ezért a kötelező védőoltás törvényellenes. Szerintük.

A következő írás Ferenci Tamás tollából származik (vedooltas.blog.hu):

"Ez a fejezet csak kiegészítő jellegű: én alapvetően tudományos kérdéseket szeretnék vizsgálni, így a különböző jogi dolgok szinte irrelevánsak a mostani megközelítésben. Két apróságra mégis szeretnék kitérni, ezekre is csak azért, mert a védőoltás-ellenesek néha szeretnek ezek kapcsán (is…) dezinformációkat terjeszteni.

Az Oviedói Egyezmény és az egészségügyi beavatkozások visszautasíthatósága

Mivel nem vagyok jogász, ezért egyetlen, konkrétabbnak minősíthető dolgot említenék most meg – azt is csak azért, mert a védőoltás-ellenesek több-kevesebb gyakorisággal szokták emlegetni. (És még számomra, nem jogászként is azonnal nyilvánvaló az alaptalansága.)

Szóval, ez a hivatkozási "alap" az szokott lenni, hogy az Oviedói Egyezmény (Magyarországon kihirdetve, mint 2002. évi VI. törvény) lehetővé teszi bármilyen egészségügyi beavatkozás visszautasítását, illetve kimondja, hogy egészségügyi beavatkozás csak akkor hajtható végre, ha ahhoz az érintett személy teljes tájékoztatás alapján beleegyezését adta.

Első ránézésre valóban, a hivatkozott törvény 5. cikke kimondja, hogy

Egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta. Ennek a személynek előzetesen megfelelő tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetéről, valamint következményeiről és kockázatairól. Az érintett személy beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja.

Azért mondtam, hogy nem jogászként is azonnal nyilvánvaló az erre való hivatkozás alaptalansága, mert szerintem bárki számára, józan paraszti ésszel belátható, hogy ez a paragrafus nem értelmezhető univerzálisan – és ennek megmutatásához nem is szükséges semmiféle védőoltásra hivatkozni. Csak annyit kérdeznék: ha valaki ezt tényleg, betű szerint így akarja értelmezni, akkor ugye egyúttal ahhoz is ragaszkodik, hogy ha egy ember pszichózisos roham közben egy konyhakéssel a kezében rohangál a Nagykörúton, akkor az illetőt is csak teljes, részletes tájékoztatás után szabad gyógyszerelni, és természetesen csak akkor, ha ebbe szabadon, a tájékoztatás alapján beleegyezését adta…?

Tehát nem, nyilvánvaló, hogy ez nem értelmezhető ilyen módon. Jól is néznénk ki.

És tényleg, ez olyannyira így van, hogy az egyezmény később (26. cikk) egyértelműen kimondja, hogy

A jelen Egyezményben foglalt jogok gyakorlása és a védelmi rendelkezések nem képezhetik más korlátozások tárgyát, mint amelyek törvényben meghatározott esetekben, egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, a közegészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.

Ezt persze a nagy jogászkodó védőoltás-ellenesek általában már "elfelejtik" idézni…

A magyar kötelező védőoltási rendszer jogi alapjai

Itt – a fent már vázolt okokból – ismét csak nagyon rövidre szeretném fogni magam. Meg sem próbálkozom azzal, hogy a magyar védőoltási rendszer teljes jogi hátterének bemutatását adjam, inkább csak az alapokat foglalnám össze. Ezt is pusztán azzal a céllal, hogy megmutassam: a magyar kötelező védőoltási rendszer jogi alapjai megnyugtatóan tisztázottak.

A kiindulási pont az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény. Ez a III. fejezetben (Népegészségügy) a 6. cím (Járványügy) alatt foglalkozik a védőoltásokkal. Az 56. § rögzíti, hogy

(1) A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében
a) az egészségügyi államigazgatási szerv
aa) az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,
ab) a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,
ac) a természetes és jogi személyeket, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket az e törvényben meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti;
b) a kötelező járványügyi intézkedést foganatosító egészségügyi szolgáltató a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.
(3) Kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére, azonban a beteget – az eset körülményeihez képest – ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog.

Kimondottan a védőoltásokkal foglalkozik az 58. és 59. §. Ezek kimondják, hogy

(1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.
(2) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében
a) életkorhoz kötötten,
b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg
c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén kötelező védőoltás elrendelésének van helye.
(3) A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.

továbbá meghatároznak bizonyos technikai részleteket: megadják, hogy milyen feltételek esetén halasztható átmenetileg vagy véglegesen egy védőoltás beadása, illetve rögzítik a szó köznapi értelmében vett ,,kötelezőség pontos tartalmát:

(5) A védőoltásra kötelezett és a védőoltásban részesített személyekről nyilvántartást kell vezetni.
(6) A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.
(7) Ha a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a védőoltást elrendeli. Az egészségügyi államigazgatási szerv közvetlen járványveszély fennállása esetén – a veszélyhelyzet szerint meghatározott védőoltások köre tekintetében – a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(8) A védőoltás megtörténtéről igazolást kell adni.
(9) A védőoltás hatékonyságának megállapítása céljából a beoltott személy orvosi vizsgálata és vizsgálati anyag szolgáltatása rendelhető el.

Látható tehát, hogy a kötelezőség törvényi szinten rögzített.

A törvény intézkedik a védőoltással kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségről, a védőoltással kapcsolatos tájékoztatás megadásáról, és kimondja, hogy a hatóságilag elrendelt védőoltás kizárólag közvetlen járványveszély esetén hajható végre a fellebbezésre tekintet nélkül.

Fontos még kiemelni a következőt:

(10) Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

Tehát ha az ember bármilyen gyógyszer mellékhatásába belehal, az az "így járt" kategória (feltéve természetesen, hogy az alkalmazásánál az orvos megfelelő gondossággal járt el és a gyógyszergyártó megfelelő minőségű terméket gyártott)… kivéve a védőoltásokat. Szemben minden más gyógyszerrel, kivételesen a védőoltások esetében még akkor is kártalanítást kap az ember egy esetleges súlyos mellékhatás esetén, ha az alkalmazásánál az orvos megfelelő gondossággal járt el, a gyógyszergyártó megfelelő minőségű terméket gyártott stb. Ezt a kártalanítást az állam vállalja magára; ez semmilyen más esetben nincs így, kizárólag a védőoltásoknál. Ez a különbségtétel a kötelezőség miatt áll fenn, és valóban így fair: más gyógyszerek alkalmazását ugyanis az állam általában nem is teszi kötelezővé egészséges emberen, ezt viszont igen, így valóban elvárható, hogy cserében vállalja is a felelősséget az esetleges mellékhatásokért, bármilyen kicsi is legyen a valószínűségük. Ez így korrekt.

Azt, hogy a fenti törvényi szabályozás megfelel-e az egyetlen felette lévő jogforrási szintnek (azaz az alkotmánynak) az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és döntést hozott az ügyben. A 39/2007 (VI. 20.) AB határozat bizonyos eljárási szabályok és garanciális elemek alkotmányellenességét ugyan megállapította és azokat megsemmisítette, illetve új szabályozás megalkotására kötelezte a jogalkotót, de egyrészt a fent idézett részek ezeket a módosításokat már tükrözik, másrészt az AB egyebekben viszont megerősítette a szabályozás alkotmányosságát. Ami az új Alaptörvényt illeti, erre tekintettel egy védőoltás-ellenes egyesület vizsgálatot indított az Alapvető Jogok Biztosánál, ő azonban ismét csak megerősítette a fenti törvényi szabályozás alkotmányosságát (AJB-6224-4/2012), és nem kezdeményezett AB-eljárást. (Megjegyzendő, hogy már az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is foglalkozott egyszer a kérdéssel (OBH 5199/2004), és szintén arra az eredményre jutott, hogy a fenti szabályozás kapcsán semmilyen alkotmányos visszásság nem állapítható meg.)

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a jelenlegi magyar szabályozás jogi alapjait valamennyi, ennek véleményezésére jogosult szerv egységesen és töretlenül alkotmányosnak ítélte meg.

Visszatérve a törvény szövegére, látható, hogy az a részletszabályokat rendeleti szintre delegálja. Ez jelenleg a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet. Ez a rendelet többek között kimondja, hogy

4. § (1) Az oltás végrehajthatóságának megítéléséről a kezelőorvos dönt. Orvosi felügyelet mellett egészségügyi szakdolgozók is végezhetnek védőoltást.
(2) Az adott évi védőoltási tevékenységre vonatkozó, az 5-13. §-ban, valamint a 15. és 16. §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg.
5. § (1) A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten
a) gümőkór (tuberculosis),
b) torokgyík (diphtheria),
c) szamárköhögés (pertussis),
d) merevgörcs (tetanus),
e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),
f) kanyaró (morbilli),
g) rózsahimlő (rubeola),
h) mumpsz (parotitis epidemica),
i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib),
j) hepatitis B
k) Streptococcus pneumoniae (pneumococcus)
ellen védőoltásban kell részesíteni.

A rendelet szövegében hivatkozott még alacsonyabb szintű (már konkrét technikai kérdéseket tárgyaló) szabályozás az OEK évente kiadott, védőoltásokról szóló módszertani levele. (Ez természetesen nem szó szerint levél, a "módszertani levél" kifejezés alatt az erre feljogosított szerv által kiadott szakmai útmutatót értik az orvosok.) Jelenleg a legfrissebb a 2015. évi védőoltási módszertani levél (Epinfo, 22. évfolyam, 1. különszám), mely rögzíti, hogy

A Védőoltási Módszertani Levél a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben kapott felhatalmazás alapján az Országos Epidemiológiai Központ által meghatározott, a 2015. évi védőoltási tevékenységre vonatkozó ismereteket, hazai gyakorlati feladatokat, továbbá az oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus indikációkat, kontraindikációkat, az oltóanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására, az oltási nyilvántartásokra, jelentésekre vonatkozó kötelezettségeket, szakmai ismereteket, előírásokat illetve ajánlásokat foglalja össze.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított oltási rend érvényesülését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény járványügyre vonatkozó rendelkezései, továbbá a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet biztosítják.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magyar kötelező védőoltási rendszer jogi háttere megnyugtatóan tisztázott."

Forrás

http://vedooltas.blog.hu/2013/03/20/jogi_szempontok_a_magyar_vedooltasi_rendszer_kapcsan